Elvándorlók és Úton Lévők Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa: a →római kúriának a hazájuktól huzamosan távollévők lelki gondozására alakított szerve. - A probléma nagyobb súllyal a II. vh. után jelentkezett. XII. Pius p. 1952: a Konzisztoriális Kongregáció mellett hozta létre az Emigránsok Tanácsát, majd a Tengerészek Apostolkodásának Művét. 1958: e kongr-ra bízta a repülősöket és repülőn utazókat. - VI. Pál p. 1965: ugyanazon kongr. mellett szervezte meg a nomádok és az állandó lakóhely nélkül élők titkárságát. 1967: a Klérus Kongr-ban nyitott külön hivatalt a turisták gondozására. - 1970. III. 19: Apostolicae Caritatis motu propriójával a →Püspöki Kongregáció alá rendelve a különböző hivatalokat létrehozta az Úton Lévők és Elvándorlók Lelki Gondozásának Pápai Bizottságát. Feladata az „úton lévők” (a kivándorlók, menekültek, tengerészek és repülősök, kamionosok, nomádok, vendégmunkások, zarándokok, turisták, idegenben dolgozók, akik huzamosabban hazájukon kívül tartózkodnak) lelki gondozása, e lelkipásztorkodás tanulmányozása. - 1988. VI. 28: II. János Pál p. a Pastor bonus konst-val ~ néven önállósította. **

AP 1992:1723.